AnyaPara és a közelítő fogtündér

Ma reggel - na jó, már 1/2 9 volt - ébresztettem az Ágostont, aki igazi gyerek módjára lassanként szokott ébredezni, de most tőle szokatlan módon, amint kipattant a szeme megszólalt:
-Anya, nézd, mozog a fogam!
Bennem, mint a tűzijáték fényei, úgy lobbant fel az anyai büszkeség, no lám, milyen nagy a mi Fiunk, már kezdi elhagyni a tejfogait. De még mielőtt ebben az örömben megfürödhettem volna, máris tolulni kezdtek az aggódó gondolatok - elképesztőek ám, hogy milyen gyorsan tudnak villogni az ember fejében! Szóval, hogy
- még csak öt éves, és ez még biztos korai
-Úristen, biztosan tegnap a játszótéren, beverte valamibe a fogát és attól lazult ki
- hiszen nem is ennek a fognak kellene először kiesnie??????!!!!!

Aztán persze egy gyors sprint a számítógépig, lássuk, mit KELL tudni a tejfogak kihullásáról......lázas keresés, természetesen csak hülye, hasznavehetetlen oldalakat sorol a gép. Na, talán most, igen, ez lesz az....és a megkönnyebbülés, hogy a gyerek teljesen a szabály szerinti fogát készül elveszíteni :-D
Most már a TUDÁSSAL felruházva végre boldogan simogathattam meg az Ágo buksiját, hogy Ő  igen is Nagy Fiú és ennek örömére fel is hívtuk Apát is, hogy velünk örülhessen ő is!

Persze ezt most magamnak is vicces így fejben visszapörgetni, de néha még magam számára is ijesztő,  hogy mennyire rapid módon jönnek-mennek a fejemben a gondolatok!

Ui: Remélem napokon belül prezentálhatjuk a legszebb foghíjas mosolyt!

Még élünk

Kedves Mindenki aki érdeklődöt........igen, élünk - sőt mi több virulunk, ide is betette a lábát a tavasz - mindenféléket csinálunk, de az az igazság, hogy egyre nagyobb problémát, jelent nekem az, hogy csak a Feri telefonján tudunk képeket csinálni az meg többségében vele van a munkahelyen és nem velünk, ahol  a buli van.....Szóval most vadászunk egy jó fényképezőre,  hogy ne legyenek kép nélküli üresek a bejegyzéseink :-D

Na de a napokban összeszedem magam és megírom az utóbbi idők sztorijait!
Puszi addig is és éljen a TAVASZ!